Nemzetközi
és európai jogi jogszabályi háttér
Az irodalmi és művészeti művek
védelméről szóló 1886. évi Berni Egyezmény
- Egy nemzetközi szerződés, amely megalapozta a
szerzői jog fogalmának modern értelmezését és automatikus eredetét, amely nem
igényli a bejegyzést.
- A 2. cikk felsorolja a kiadói vagy művészeti
tevékenységek különböző típusait, amelyekhez az Egyezmény által biztosított
védelem kapcsolódik.
WIPO Szerzői Jogi Szerződés (1996.12.20.)
- A Szellemi Tulajdon Világszervezete
Szerződésének 4. cikke a szerzői jogról így rendelkezik: "A számítógépi
programok a Berni Egyezmény 2. cikke értelmében irodalmi művekként részesülnek
védelemben". És így hozzászámítja őket az Egyezmény által védett más művekhez.
A számítógépi programok jogi
védelméről szóló, 1991. 5. 14-i 91/250/EGK irányelv
- A 4. cikk c) pontja a
következőket írja elő: "A program valamely példányának a jogosult által
vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az
adott példány Közösségen belüli terjesztésére vonatkozó jogot, a számítógépi
program vagy valamely másolata további bérbeadásának ellenőrzéséhez való jog
kivételével."
2001/29/EK irányelv (2001. 5. 22.)
a szerzői jog egyes vonatkozásainak összehangolásáról.
- A preambulum 28. bekezdésében az Európai Parlament és az
EU Tanácsa szükségét érzi, hogy újból hangsúlyozza a kimerülés intézményét:
"Az eredeti műnek, illetve többszörözött példányának a jogosult vagy annak
hozzájárulásával más által megvalósított első Közösségen belüli eladása
kimeríti az adott műpéldány Közösségen belüli újraeladásának ellenőrzésére irányuló
jogot."
- A Közösségen belüli
kimerülés itt is hangsúlyos - a szerzőnek továbbra is fennáll a joga az EU-n
kívüli viszonteladás ellenőrzésére.
- Ezt követően negatív
módon kodifikálja a kimerülést a 4. cikk (2) bekezdésében.
A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 2009. 4. 23-i 2009/24/EK
irányelv 4. cikke:
- A 2001/29 irányelv lex specialis-a kizárólag a számítógépes
programokkal foglalkozik.
- A 91/250/EGK irányelv helyébe lép, de megtartja a
viszonteladás ellenőrzésére vonatkozó jog kimerülésére vonatkozó teljes
szövegezést.
- 4. cikk (2) bekezdés: "A program valamely
példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül
történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli terjesztésére
vonatkozó jogot, a számítógépi program vagy valamely másolata további
bérbeadásának ellenőrzéséhez való jog kivételével."
- A preambulumban a jogalkotó más fontos szempontokat is
felsorol, például azt, hogy a szerző nem tudja szerződéssel megakadályozni,
hogy a másolatot egy jogosult átvevő szerezze meg:
- (13): A szerző arra vonatkozó
kizárólagos jogát, hogy megtiltsa műve jogosulatlan többszörözését, számítógépi
programok esetében alá kell vetni annak a korlátozott kivételnek, miszerint a
programot jogszerűen megszerző személy számára lehetővé kell tenni a program
használatához műszakilag szükséges többszörözést. Ez azt jelenti, hogy a program jogszerűen
megszerzett példányának felhasználásához szükséges betáplálás és futtatás,
valamint a program hibáinak kijavítása szerződésben nem tiltható meg.
- Egy másik fontos megjegyzés az ilyen szerződési
rendelkezések abszolút érvénytelensége, amely lehetetlenné tenné az irányelv
által biztosított védelem vagy a védelem alóli kivételek alkalmazását, például
biztonsági másolat készítése esetén. Jogi véleményünk szerint ez olyan
helyzetekre is vonatkozik, amikor az Európai Közösség olyan alappilléreit kell
védeni, mint az áruk és a tőke szabad mozgása.
- (16): A számítógépi
programok szerzői jogi védelme adott esetben nem sértheti az egyéb védelmi formák
alkalmazását. Ugyanakkor az ezen
irányelvnek a visszafejtésre vonatkozó rendelkezéseivel vagy az ezen irányelv
által a biztonsági másolat készítésére vagy a program működésének
megfigyelésére, tanulmányozására vagy kipróbálására tekintettel meghatározott
kivételekkel ellentétes szerződéses kikötések semmisek.
Nemzeti jogi jogszabályi háttér
Még Magyarországon sem
újdonság, hogy a további terjesztéshez való jog kimerül. Ez az intézmény mai
formáját a szerzői jogról szóló törvény (1999. évi LXXVI. törvény) 2004-es
módosításakor nyerte el. Természetesen erre hatással volt a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása is, így a jogkimerülés
intézményét is beépítettük jogrendünkbe - egy egységes európai piacot alkotva
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- 23. § (5): "Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő
kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon
történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a
terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás,
a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem
gyakorolható."
Az
Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata
Az Európai Unió Bíróságának 2012. július 3-i ítélete, a C-128/11. sz. ügyben
(UsedSoft GmbH / Oracle International Corp.)
- A gyakran "áttörésként" emlegetett határozat
valójában csak megerősíti az 1991 óta hatályos szabályokat.
- Ugyanakkor kiegészíti őket a fizikai másolat
meglététől való függetlenséggel - a kimerülés az internetről letöltött
másolatokra is vonatkozik.
- "A (...) 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi
program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki
engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra
való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás
megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül
felhasználói jogot is biztosított."
- "A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5.
cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása
esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja
internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az
említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett
példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az
első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc
minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése
szerinti terjesztési jog kimerülésére, ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke
(1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket
megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog."
Az Európai Unió Bíróságának 2016. 10. 12-i ítélete a C-166/15. sz.,
Aleksandrs Ranks és Jurijs Vasilevičs ügyben.
- A
határozat megerősíti a C-128/11. sz. ügy következtetéseit, és a biztonsági
másolatok készítésének és értékesítésének lehetőségével foglalkozik.
- Az
54. pontban azonban feltár egy lényeges érvet, amely az úgynevezett használt
szoftverek vásárlóinak biztonságot ad a megvásárolt szoftver használatának
lehetőségéről: "Amiképpen a Microsoft is elismerte a Bíróság által feltett
kérdésekre adott írásbeli válaszában, a számítógépi program használt
példányának korlátlan felhasználói licencét jogszerűen megszerző
személynek lehetőséggel kell rendelkeznie
arra, hogy e programot a szerzői jog jogosultjának internetes oldaláról
letöltse, mivel az említett letöltés a számítógépi programnak a
rendeltetésszerű használatához szükséges többszörözésnek minősül (...)".
Az
EU-tagállamok ítélkezési gyakorlata
Mivel minden tagállam köteles az irányelv szövegét
átültetni saját jogrendszerébe, érthető, hogy a jogkimerülés intézményének jogi
kerete minden uniós tagállamban azonos, és ezért a nemzeti bíróságoknak
ugyanazokra a következtetésekre kell jutniuk, mint a többi uniós tagállam
bíróságainak. Mind az Európai Bíróság, mind a német szövetségi bíróság (BGH)
ítélkezési gyakorlata végleges és legfelsőbb bírósági döntésnek minősül. Ezek
megerősítik a "használt szoftverekkel való kereskedelem jogszerűségét".
A német Vergabekammer Münster 2016. 3. 1-i határozata, Az. VK 1-02 / 16
- A Közbeszerzési Felügyeleti Kamara (Vergabekammer)
felügyeli az értékhatár feletti közbeszerzéseket.
- A 2016. 3. 1-i határozatban többek között kimondta,
hogy:
- Egy adott szerződéstípusra (pl. SelectPlus) való
hivatkozással történő beszerzés nem lehetséges, mivel ez közvetlenül ellentétes
az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményeivel.
- A szoftvert terméksemlegesen kell megadni, azaz
konkrét gyártók és termékek (nem is beszélve az árengedményszintekről vagy
szerződéstípusokról) megadása nélkül.
- Általában véve "új licenceket" sem lehet
követelni, mivel ez a meghatározás indokolatlan és a verseny korlátozásához
vezet.
- Az új és a "használt" licencek funkcióik és
jogaik tekintetében azonosak.
- A licencek terjedelmével kapcsolatos kétségek esetén az
ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy objektív áttekintést kapjon a kért
megoldásról, és pozitívan határozza meg, hogy mire van szüksége - ne pedig eleve
kizárja a másodlagos licencek egészét.
- Az eltávolítás és a licenc eredetének igazolását a
közbeszerzési szerződés odaítélésének feltételeként kell szabni.
-
Az "új szoftver" előnyeit, mint pl. egyetlen
termékkulcs vagy online licenckezelő portál közvetlenül a beszerzési eljárásban
kell meghatározni, kizárólag terméksemleges módon.
- Egy bizonyos típusú Microsoft partner (pl. LSP) általi
szállítást sem lehet megkövetelni a közbeszerzési eljárásban, mivel ez
korlátozza a versenyt, valamint a nyílt eljárás és az egyenlő bánásmód elvét.
- Mivel a gyártónak nincs lehetséges regresszív követelése,
nem lehet a másodlagos szoftverek beszerzésével kapcsolatos
"kockázat" mellett érvelni, különösen akkor, ha ezeket a
"kockázatokat" a legfelsőbb bíróságok semlegesítik.
A német szövetségi bíróság 2013. 7. 17-i ítélete, I ZR 129/08. sz. ügy.
- A UsedSoft és az Oracle
közötti perben a nemzeti bíróság az Európai Unió Bírósághoz előzetes
döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be, amely a C-128/11. sz. határozatban
csúcsosodott ki.
- A határozat többek
között kimondja, hogy a "használt" szoftverlicenc vásárlóját "megfelelő
licenc jogosultnak" kell tekinteni, aki jogosult a szoftver másolatának
megszerzésére.
- Az ügyet visszaküldték a
fellebbviteli bíróságnak, hogy ellenőrizzék a licencek átadására vonatkozó
valamennyi követelmény teljesülését.
A német Szövetségi Bíróság 2014. 12. 11-i ítélete, I ZR 8/13+ ügy
- A UsedSoft és az Adobe közötti per a mennyiségi
licenceléssel kapcsolatban.
- A
Szövetségi Bíróság kimondta, hogy a másolatok továbbértékesítésének
ellenőrzésére vonatkozó jog kimerülése a mennyiségi licencekre is vonatkozik, feltéve,
hogy azok lehetővé teszik a szoftver több független példányra történő
felosztását.
- A bíróság foglalkozott a másodlagos licencek
használatának "kockázatával" is. A gyártó nem akadályozhatja a
szoftver használatát vagy a többszörözést, illetve nem ellenőrizheti a harmadik
félnek történő átruházást, mivel a gyártó elfogadhatatlanul akadályozhatja az
áruk szabad mozgását (A Szövetségi Bíróság értelmezése - BGH I. ZR 244/97).
- Ennek
jogi következménye, hogy a gyártó nem jogosult a másodlagos licenc vevőjével
szemben a vásárlástól való tartózkodásra vagy kártérítésre (A Szövetségi Bíróság értelmezése - BGH I. ZR 244/97).
A német Szövetségi Bíróság 2000. 7. 6.-i ítélete, I ZR 244/97. sz. ügy
- A határozat elsősorban az
OEM-licencek viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jog kimerülésével
kapcsolatos
- A
szoftvergyártó nem érvényesítheti érdekét abban, hogy a kedvező áron kínált
szoftververziót csak az új számítógéppel együtt értékesítik, azáltal, hogy
eleve csak erre a forgalmazási csatornára korlátozott felhasználási jogot
biztosít.
- Ha
a program egy változatát a gyártó hozta forgalomba, vagy az ő hozzájárulásával,
a továbbközvetítés a szerzői jog kimerülése miatt ingyenes, függetlenül a
megadott felhasználási jog tartalmi korlátozásaitól.
A licencek átruházásával kapcsolatos további dokumentumok
/ KIZÁRÓLAG a PREDNY-nek/ A Havel & Partners ügyvédi iroda 2019.3.15-i véleménye a
szabadpiaci licencekről
- "Bizonyos
feltételek mellett a használt szoftverek értékesítése a lehetséges ezen szoftver terjesztési
jogának úgynevezett kimerülése alapján."
- "Objektíven
bizonyítani kell azt a vélelmet, hogy a használt szoftverhez való jog
ténylegesen kimerült, és hogy a szoftver az átruházást követően használható volt."