SHS (másodkézből való szoftverek/használt szoftverek) jogszabályok és ítélkezési gyakorlat

Nemzetközi és európai jogi jogszabályi háttér

Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. évi Berni Egyezmény

• Egy nemzetközi szerződés, amely megalapozta a szerzői jog fogalmának modern értelmezését és automatikus eredetét, amely nem igényli a bejegyzést.
• A 2. cikk felsorolja a kiadói vagy művészeti tevékenységek különböző típusait, amelyekhez az Egyezmény által biztosított védelem kapcsolódik.

WIPO Szerzői Jogi Szerződés (1996.12.20.)

• A Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerződésének 4. cikke a szerzői jogról így rendelkezik: "A számítógépi programok a Berni Egyezmény 2. cikke értelmében irodalmi művekként részesülnek védelemben". És így hozzászámítja őket az Egyezmény által védett más művekhez.

A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. 5. 14-i 91/250/EGK irányelv

• A 4. cikk c) pontja a következőket írja elő: "A program valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli terjesztésére vonatkozó jogot, a számítógépi program vagy valamely másolata további bérbeadásának ellenőrzéséhez való jog kivételével."

2001/29/EK irányelv (2001. 5. 22.) a szerzői jog egyes vonatkozásainak összehangolásáról.

• A preambulum 28. bekezdésében az Európai Parlament és az EU Tanácsa szükségét érzi, hogy újból hangsúlyozza a kimerülés intézményét: "Az eredeti műnek, illetve többszörözött példányának a jogosult vagy annak hozzájárulásával más által megvalósított első Közösségen belüli eladása kimeríti az adott műpéldány Közösségen belüli újraeladásának ellenőrzésére irányuló jogot."
• A Közösségen belüli kimerülés itt is hangsúlyos - a szerzőnek továbbra is fennáll a joga az EU-n kívüli viszonteladás ellenőrzésére.
• Ezt követően negatív módon kodifikálja a kimerülést a 4. cikk (2) bekezdésében.

A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 2009. 4. 23-i 2009/24/EK irányelv 4. cikke:

• A 2001/29 irányelv lex specialis-a kizárólag a számítógépes programokkal foglalkozik.
• A 91/250/EGK irányelv helyébe lép, de megtartja a viszonteladás ellenőrzésére vonatkozó jog kimerülésére vonatkozó teljes szövegezést.
  
  • 4. cikk (2) bekezdés: "A program valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli terjesztésére vonatkozó jogot, a számítógépi program vagy valamely másolata további bérbeadásának ellenőrzéséhez való jog kivételével."
• A preambulumban a jogalkotó más fontos szempontokat is felsorol, például azt, hogy a szerző nem tudja szerződéssel megakadályozni, hogy a másolatot egy jogosult átvevő szerezze meg:
  • (13): A szerző arra vonatkozó kizárólagos jogát, hogy megtiltsa műve jogosulatlan többszörözését, számítógépi programok esetében alá kell vetni annak a korlátozott kivételnek, miszerint a programot jogszerűen megszerző személy számára lehetővé kell tenni a program használatához műszakilag szükséges többszörözést.  Ez azt jelenti, hogy a program jogszerűen megszerzett példányának felhasználásához szükséges betáplálás és futtatás, valamint a program hibáinak kijavítása szerződésben nem tiltható meg.
• Egy másik fontos megjegyzés az ilyen szerződési rendelkezések abszolút érvénytelensége, amely lehetetlenné tenné az irányelv által biztosított védelem vagy a védelem alóli kivételek alkalmazását, például biztonsági másolat készítése esetén. Jogi véleményünk szerint ez olyan helyzetekre is vonatkozik, amikor az Európai Közösség olyan alappilléreit kell védeni, mint az áruk és a tőke szabad mozgása.
  • (16): A számítógépi programok szerzői jogi védelme adott esetben nem sértheti az egyéb védelmi formák alkalmazását.  Ugyanakkor az ezen irányelvnek a visszafejtésre vonatkozó rendelkezéseivel vagy az ezen irányelv által a biztonsági másolat készítésére vagy a program működésének megfigyelésére, tanulmányozására vagy kipróbálására tekintettel meghatározott kivételekkel ellentétes szerződéses kikötések semmisek.

  
  

Nemzeti jogi jogszabályi háttér

Még Magyarországon sem újdonság, hogy a további terjesztéshez való jog kimerül. Ez az intézmény mai formáját a szerzői jogról szóló törvény (1999. évi LXXVI. törvény) 2004-es módosításakor nyerte el. Természetesen erre hatással volt a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása is, így a jogkimerülés intézményét is beépítettük jogrendünkbe - egy egységes európai piacot alkotva

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

• 23. § (5): "Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható."
  

  
  

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata

Az Európai Unió Bíróságának 2012. július 3-i ítélete, a C-128/11. sz. ügyben (UsedSoft GmbH / Oracle International Corp.)

• A gyakran "áttörésként" emlegetett határozat valójában csak megerősíti az 1991 óta hatályos szabályokat.
• Ugyanakkor kiegészíti őket a fizikai másolat meglététől való függetlenséggel - a kimerülés az internetről letöltött másolatokra is vonatkozik.
• "A (...) 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül felhasználói jogot is biztosított."
• "A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztési jog kimerülésére,  ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog."

Az Európai Unió Bíróságának 2016. 10. 12-i ítélete a C-166/15. sz., Aleksandrs Ranks és Jurijs Vasilevičs ügyben.

• A határozat megerősíti a C-128/11. sz. ügy következtetéseit, és a biztonsági másolatok készítésének és értékesítésének lehetőségével foglalkozik.
• Az 54. pontban azonban feltár egy lényeges érvet, amely az úgynevezett használt szoftverek vásárlóinak biztonságot ad a megvásárolt szoftver használatának lehetőségéről: "Amiképpen a Microsoft is elismerte a Bíróság által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszában, a számítógépi program használt példányának korlátlan felhasználói licencét jogszerűen megszerző személynek  lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy e programot a szerzői jog jogosultjának internetes oldaláról letöltse, mivel az említett letöltés a számítógépi programnak a rendeltetésszerű használatához szükséges többszörözésnek minősül (...)".

Az EU-tagállamok ítélkezési gyakorlata

Mivel minden tagállam köteles az irányelv szövegét átültetni saját jogrendszerébe, érthető, hogy a jogkimerülés intézményének jogi kerete minden uniós tagállamban azonos, és ezért a nemzeti bíróságoknak ugyanazokra a következtetésekre kell jutniuk, mint a többi uniós tagállam bíróságainak. Mind az Európai Bíróság, mind a német szövetségi bíróság (BGH) ítélkezési gyakorlata végleges és legfelsőbb bírósági döntésnek minősül. Ezek megerősítik a "használt szoftverekkel való kereskedelem jogszerűségét".

A német Vergabekammer Münster 2016. 3. 1-i határozata, Az. VK 1-02 / 16

• A Közbeszerzési Felügyeleti Kamara (Vergabekammer) felügyeli az értékhatár feletti közbeszerzéseket.
• A 2016. 3. 1-i határozatban többek között kimondta, hogy:
  • Egy adott szerződéstípusra (pl. SelectPlus) való hivatkozással történő beszerzés nem lehetséges, mivel ez közvetlenül ellentétes az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményeivel.
  • A szoftvert terméksemlegesen kell megadni, azaz konkrét gyártók és termékek (nem is beszélve az árengedményszintekről vagy szerződéstípusokról) megadása nélkül.
  • Általában véve "új licenceket" sem lehet követelni, mivel ez a meghatározás indokolatlan és a verseny korlátozásához vezet.
  • Az új és a "használt" licencek funkcióik és jogaik tekintetében azonosak.
  • A licencek terjedelmével kapcsolatos kétségek esetén az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy objektív áttekintést kapjon a kért megoldásról, és pozitívan határozza meg, hogy mire van szüksége - ne pedig eleve kizárja a másodlagos licencek egészét.
  • Az eltávolítás és a licenc eredetének igazolását a közbeszerzési szerződés odaítélésének feltételeként kell szabni.
  • Az "új szoftver" előnyeit, mint pl. egyetlen termékkulcs vagy online licenckezelő portál közvetlenül a beszerzési eljárásban kell meghatározni, kizárólag terméksemleges módon.
  • Egy bizonyos típusú Microsoft partner (pl. LSP) általi szállítást sem lehet megkövetelni a közbeszerzési eljárásban, mivel ez korlátozza a versenyt, valamint a nyílt eljárás és az egyenlő bánásmód elvét.
  • Mivel a gyártónak nincs lehetséges regresszív követelése, nem lehet a másodlagos szoftverek beszerzésével kapcsolatos "kockázat" mellett érvelni, különösen akkor, ha ezeket a "kockázatokat" a legfelsőbb bíróságok semlegesítik.

A német szövetségi bíróság 2013. 7. 17-i ítélete, I ZR 129/08. sz. ügy.

• A UsedSoft és az Oracle közötti perben a nemzeti bíróság az Európai Unió Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be, amely a C-128/11. sz. határozatban csúcsosodott ki.
• A határozat többek között kimondja, hogy a "használt" szoftverlicenc vásárlóját "megfelelő licenc jogosultnak" kell tekinteni, aki jogosult a szoftver másolatának megszerzésére.
• Az ügyet visszaküldték a fellebbviteli bíróságnak, hogy ellenőrizzék a licencek átadására vonatkozó valamennyi követelmény teljesülését.

A német Szövetségi Bíróság 2014. 12. 11-i ítélete, I ZR 8/13+ ügy

• A UsedSoft és az Adobe közötti per a mennyiségi licenceléssel kapcsolatban.
• A Szövetségi Bíróság kimondta, hogy a másolatok továbbértékesítésének ellenőrzésére vonatkozó jog kimerülése a mennyiségi licencekre is vonatkozik, feltéve, hogy azok lehetővé teszik a szoftver több független példányra történő felosztását.
• A bíróság foglalkozott a másodlagos licencek használatának "kockázatával" is. A gyártó nem akadályozhatja a szoftver használatát vagy a többszörözést, illetve nem ellenőrizheti a harmadik félnek történő átruházást, mivel a gyártó elfogadhatatlanul akadályozhatja az áruk szabad mozgását (A Szövetségi Bíróság értelmezése - BGH I. ZR 244/97).
• Ennek jogi következménye, hogy a gyártó nem jogosult a másodlagos licenc vevőjével szemben a vásárlástól való tartózkodásra vagy kártérítésre (A Szövetségi Bíróság értelmezése - BGH I. ZR 244/97).

A német Szövetségi Bíróság 2000. 7. 6.-i ítélete, I ZR 244/97. sz. ügy

• A határozat elsősorban az OEM-licencek viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jog kimerülésével kapcsolatos
• A szoftvergyártó nem érvényesítheti érdekét abban, hogy a kedvező áron kínált szoftververziót csak az új számítógéppel együtt értékesítik, azáltal, hogy eleve csak erre a forgalmazási csatornára korlátozott felhasználási jogot biztosít.
• Ha a program egy változatát a gyártó hozta forgalomba, vagy az ő hozzájárulásával, a továbbközvetítés a szerzői jog kimerülése miatt ingyenes, függetlenül a megadott felhasználási jog tartalmi korlátozásaitól.

A licencek átruházásával kapcsolatos további dokumentumok

/ KIZÁRÓLAG a PREDNY-nek/ A Havel & Partners ügyvédi iroda 2019.3.15-i véleménye a szabadpiaci licencekről

• "Bizonyos feltételek mellett a használt szoftverek értékesítése a lehetséges ezen szoftver terjesztési jogának úgynevezett kimerülése alapján."
• "Objektíven bizonyítani kell azt a vélelmet, hogy a használt szoftverhez való jog ténylegesen kimerült, és hogy a szoftver az átruházást követően használható volt."

A Microsoft véleménye a másodlagos szoftverekről (2017. 4. 26.)

• A Microsoft Reactive SHS Letter to EU Customers-Partners (A Microsoft reaktív SHS levele az uniós ügyfeleknek-partnereknek) egy olyan dokumentum, amellyel a Microsoft vállalat tájékoztatta partnereit és ügyfeleit arról, hogyan alakult az esetjog, és milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a licenceket jogszerűen lehessen átruházni a szabadpiacon.
• A használtként kínált szoftver eredetét és feltételeit gondosan meg kell vizsgálni, hogy az EUB által meghatározott kimerülési követelmények ténylegesen teljesüljenek, és a kimerülés alkalmazásakor bizonyíthatóak legyenek.